A Debreceni Református Kollégium idén ünnepli fennállásának 475. évfordulóját. Jóllehet, profilja nem konkrétan zenei művek őrzése, mégis a 20. és a 21. század három jelentős zeneszerzőjének – Gárdonyi Zoltán, Vass Lajos és Vajda János – művei találhatók meg itt.Személyes vallomással kell kezdenem a részletesebb bemutatást. Egykori szeretve tisztelt zeneakadémiai professzoromnak, Gárdonyi Zoltánnak köszönhetem Debrecenbe kerülésemet. Hallatlanul gazdag életművét – amelyet még a zenei szakma sem ismer igazán –, különösen egyházzenei kompozícióit mélységében itt ismerhettem meg. Amikor 1971- ben a Gárdonyi család elhatározta, hogy Németországba települ, felmerült a kérdés: mi legyen a zeneszerző könyv- és kottaanyagának sorsa? A Református Gimnáziumunkban az akkor még működő évközi kántorképző tanfolyamon és a Kántus
koncertjein folyamatosan szerepeltek Gárdonyi Zoltán kórus- és orgonaművei. Ez érlelte meg a család elhatározását,
hogy a teljes életművet a Református Kollégiumba küldik megőrzésre. A Mester a magyar 20. században legalaposabb szakértője volt Johann Sebastian Bach és Liszt Ferenc zenei világának, ez műveiből
is sugárzik. Orgonára írt kompozíciói Liszt óta a legjelentősebbeknek
mondhatók. Egyházi kórusművei közül kiemelkednek a tiszta bibliai
szövegre komponált darabok, a könnyű kánonoktól a kisoratóriumokig. Mindez felértékelődik most a kettős Kálvin-jubileum éveiben. Az anyagban megtalálható fiának, Gárdonyi Zsoltnak is sokféle – hangszeres és vokális – kompozíciója. Ha emlékeimben keresem a Vass Lajossal való kapcsolatom kezdeteit, az 1970-es évek támadnak elém.
Megtudva róla, hogy az egykori Kollégiumi Tanítóképzőnek volt diákja, kórusművet kértem tőle a Kántus számára. Egy ifjúkori, gyermekeknek szánt kicsi kánonját Ady „Kis karácsonyi ének”-ére, kibővítve újrakomponálta. A dedikálás így szólt: „Berkesi Sándornak és az én egyre kedvesebb Református Kollégiumomnak”. Az 1976-os, kerek gályarab-évfordulóra, az Egyházkerület felkérésére írta nagyszabású kantátáját, a „Furor bestiae”-t (A fenevad dühöngése) vegyeskarra, orgonára, narrátorra. Abban az esztendőben a darabot többször előadtuk. A budapesti koncerten Mensáros László volt a narrátorunk. Kollégiumunk 450. évfordulójára bibliai szövegekre komponálta a „Kiáltó szó” című a cappella vegyeskarát, megfogalmazva az Alma mater mindenkori feladatát, misszióját: „Én kiáltó szó vagyok a pusztában, készítsétek az Úrnak útját!” Amikor Vass Lajos és felesége, Dr. Kaposi Edit Kollégiumunknak adományozták a teljes zenei életművet, százezer Forinttal (a ’90-es években!) járultak hozzá a Kántus Alapítvány létrejöttéhez. A hatalmas zenei anyagban itt is megtalálhatók a gyermekeknek szánt, könnyű énekelnivalók mellett sokféle nehézségi fokú kompozíciók, egészen a gyermekoperákig vagy a Mattias Rex oratóriumig. A Szerző nagy műveltségét igazolja a mindig igényes szövegválasztás. Úgy látom, a zenei szakma számára ez az életmű is szinte teljesen ismeretlen.
Vajda János, Kossuth-díjas zeneszerzővel a 2006-os, debreceni Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny nyitókoncertje óta kerülhettem szorosabb kapcsolatba. Kiváltság számomra, hogy barátságába fogadott. Ezen a koncerten ősbemutatóként hangzott el a „Pater noster” című oratóriuma, 18. századi, debreceni diákköltő versére. Többféle rokonságot mutat a mű a „Psalmus Hungaricus”-sal: tenor szólóvegyeskar- szimfonikus zenekar, ítéletes, kemény szöveg. A fináléban összefoglalásképpen a sokszor elismételt „Ámen” szó mögött felfedezhető a 35. genfi zsoltár dallama (Perelj Uram, perlőimmel). Nem emlékszem, hogy a „Kálvinista Róma” valaha is kapott volna aktuálisabb és mívesebb zenei ajándékot. Az eseményt életem egyik legmaradandóbb koncertélményeként tartom számon. 2009-ben indultak a Kálvin jubileumi évek, amelyeknek nyitányaként Budapesten, a Művészetek Palotájában nagyszabású koncertre került sor. Itt hangzott el először előadásunkban a nekünk írt és dedikált, Balassi-versre komponált „Adj már csendességet” című orgonakíséretes vegyeskara. 2012 Karácsonyára kedves, szellemes darabot kapott tőle a Kántus, „Karácsonyi ének” címmel. A Mester több részletben hozta el a Debreceni Kollégium Nagykönyvtára számára zeneműveit. Köztük megtalálhatók operáinak, nagyszerű kórusműveinek, valamint egyéb vokális és hangszeres darabjainak partitúrái. A fent említett zeneszerzők műveinek listája: http://silver.drk.hu/hu/segedlet A Nagykönyvtár (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.) lehetőséget kínál a partitúrákba való betekintésre.
Berkesi Sándor
egyházzenei igazgató
