Mesterem, Kodály

Mesterem, Kodály

  • Post Author:

A jubileumi Kodály év vége felé közeledve próbálom számba venni az eseményeket, elõadásaimat, koncertjeinket, amelyek igyekeztek ráirányítani a figyelmet a Mester mindannyiunkat gazdagító életmûvére. Emlékeimben kutatva keresem az érzelmi kötõdéseim tetten érhetõ korábbi legfontosabb alkalmait. A Zeneakadémián mi voltunk az az évfolyam, akiknek tanulmányai egybeestek Kodály életének utolsó öt esztendejével. Ma is meghatódva gondolok a megtiszteltetésre, hogy a Mester eljött a diplomahangversenyemre 1966. december 6-án. Bár igyekeztem leplezni, szorongással vegyes lelkesültséggel dirigáltam a nem sokkal korábban komponált Óda a muzsikához címû vegyeskarát. Néhány hónappal késõbb a Farkasréti temetõben a búcsúztatáson az akadémiai nagy vegyeskarral énekeltünk; Vásárhelyi Zoltán mágikus erõvel vezényelte a Székely keserves-t. Ugyancsak felejthetetlen volt Szabolcsi Bencének a ravatal mellett elmondott történelmi perspektívájú méltatása.

Debrecenbe kerülve 1967-ben a Nagytemplomban a Magyar mise volt az elsõ vezénylésem a nyári kántorképzõ tanfolyam záróhangversenyén. Máig maradandó élményem 1972-ben az elsõ Psalmus dirigálásom, a felejthetetlen Simándy Józseffel és a Kántussal szintén a Nagytemplomban. Azóta nyolcszor vezényeltem a Magyar Zsoltárt, külföldön is, Mannheimban és Nagyváradon.

1973-ban a Magyar Rádió országos Kodály Zoltán mûveltségi versenyén a debreceni Református gimnázium diákjaival egyéniben is, csapatban is elhoztuk az elsõ helyezést. A két aranyérem megszerzésében az akkor gimnazista Arany János vállalt oroszlánrészt.

1992-ben a debreceni Orvosegyetem énekkarával az évforduló elõtt tisztelegtünk egy Kodály mûveibõl összeállított kazetta elkészítésével. Kórusaimmal ha kórusversenyekre vagy külföldi turnékra indultunk, a repertoárunk gerincét Kodály és a tanítványok mûvei adták. Sok egyéb mellett Amerika, Kanada, vagy 1990 óta az elszakadt országrészek magyar gyülekezetei is így hallhatták a Mátrai képek, a Liszt Ferenchez, a Jézus és a kufárok záró darabként az Esti dal, vagy a 114. genfi zsoltár címû kompozíciókat.

Kodály Zoltánról negyvenéves munkálkodásom alatt sokszor tartottam elõadást. Mindig fontos volt számomra a történelmi szituáció amelyben a mûvek születtek. De a legfontosabb az a vigasztaló üzenet, amely majd minden darabjának végsõ kicsengése, akár egyházi, akár világi mûveire gondolunk. Ilyen szándékkal beszéltem ez évben Debrecen nyugdíjas közösségének, a vésztõi népmûvészeti tábor résztvevõinek, vagy a debreceni Dóczi református gimnázium diákjainak.

A hitvalló Kodály jelenléte pedagógiai munkámban címmel a Kölcsey Ferenc gyakorló általános iskola tanári karának beszéltem a tanévkezdõ csendesnapjukon. A miskolci nyári kántorképzõ hallgatóinak, Tahiban az 50. jubileumi egyházzenei hét résztvevõinek, a református Doktorok Kollégiuma plenáris ülésén foglaltam össze Kodály életmûvében a református egyházzenei vonatkozásokat.

2007-ben ünnepeljük Szenci Molnár Albert zsoltárfordításának elsõ megjelenését, amelyet 400 éve Herbornban nyomtattak ki elõször. Ez adta az ötletet, hogy a debreceni Kántussal és a Partiumi Keresztény Egyetem vegyeskarával is megtanítsam Kodály mind a hét genfi zsoltárfeldolgozását. Ezek között három bicinium (33., 124., 126.), egy egynemûkar (150.), kettõ a cappella vegyeskar (50., 121.), egy orgonakíséretes vegyeskar (114.). Az esztendõ folyamán a két kórus együttes elõadásában a teljes sorozat sokszor elhangzott. Debrecenben a tavaszi Bárdos Lajos szimpozium keretében és két gyülekezetben, Budapesten a Fasori református templomban kiegészülve a Psalterium Hungaricum vegyeskarral (itt CD felvétel is készült), Baktalórántházán, Nagyváradon. (Ahol nem volt alkalmas orgona, ott a 114. zsoltár elmaradt.) A Mûvészetek Palotájában sok további kórus összkarával és egyéb zsoltárokkal, dicséretekkel kiegészítve szintén elhangzottak Kodály genfi zsoltárfeldolgozásai.

A Kántus áprilisban Svájcba, a két kórus szeptemberben Hollandiába vitte el a Kodály-zsoltárokat. Ez utóbbi út még egy évfordulóval egészült ki. A magyar protestáns gályarab lelkipásztorokat megszabadító Michiel de Ruyter holland admirális 400 éve született. Szülõvárosában Vlissingenben az ünnepi koncerten is elhangzott a hét Kodály-zsoltár, továbbá a nagyszerû Kodály-tanítvány Gárdonyi Zoltán Memento-ja, a gályarabokra emlékezõ kantáta. Az orgonakísérõ Virágh András Gábor volt, aki tételeket játszott Kodály Csendes miséjébõl.

A Kodály év ezzel nem ért még véget. December 15-én Debrecenben, 16-án Budapesten énekeljük a Psalmus Hungaricust a Zeneakadémián, ahol három vegyeskar összkara énekli még a Balassi Bálint elfelejtett énekét, a Liszt Ferenchez, és a Mátrai képek kórusremekeket. A debreceni Psalmust, és a budapesti Mátrai képeket magam vezényelhetem.

Napjainkban, amikor iskolarendszerünket, benne zeneoktatásunkat, énektanításunkat az összeomlás fenyegeti, hatalmasan felértékelõdik a kodályi életmû iránymutatása, vigasztaló üzenete. A tûznek nem szabad kialudni!

Berkesi Sándor