Egy ismeretlen ismerős

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Ezúttal új helyszínen, a Kölcsey Központ Báltermében rendezi meg a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar – hagyományos óévbúcsúztató hangversenyét. A december 29-i eseményen a szokásos opera- és operett részletek mellett – melynek közreműködői Rendes Ágnes, Haja Zsolt és a Valcer Táncstúdió – idén egy zenetörténeti felfedezésnek is részesei lehetnek a hallgatók. 

Kéler Béla (1820–1882) neve valószínűleg ismeretlenül cseng a koncertlátogatók többsége számára, noha a XIX. század egyik legnépszerűbb, Európa szerte kedvelt magyar komponistája volt. (Egyik darabját azonban mindenki nagyon jól ismeri, miután Brahms 5. magyar táncának zenei anyaga Kéler Bártfai emlék című csárdásából való.) A felvidéki Bártfán német evangélikus családban született zeneszerző-karmestert nyugodtan nevezhetnénk a „magyar Johann Strauss”-nak is. Művei két különböző típusra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a bécsi szórakoztató zene
(F. von Suppé, J. Lanner J. Strauss,) stílusjegyeit magukon viselő keringői, galoppjai, indulói és quadrille-jai, de igen jelentősek a magyar verbunkos hatását mutató táncdarabjai és nyitányai is. Alig ismert az a tény, hogy Kéler pályája során két alkalommal is hosszabb ideig élt Debrecenben. 1837–38-ban a Református Kollégiumban folytatott tanulmányokat, majd 1858–1860 között a Mazzuchelli gyalogezred zenekarának karnagyaként állomásozott tartósan városunkban. A kutatások szerint 13 műve keletkezett itt. Közülük az egyik legjelentősebb a Csokonai-nyitány, melyet a költő halálának félévszázados évfordulójára komponált, s bemutatása után évtizedekig gyakran játszott, népszerű zenekari műnek számított. Debreceni emlék című csárdása is kitűnő darab, mely
sajnos csupán zongora változatban maradt fenn, zenekari szólamanyaga vagy elveszett, vagy ismeretlen helyen lappang. A Lyra Zenekar felkérésére Barabás Árpád zeneszerző készítette el a Debreceni emlék hangszerelését, mely természetesen – egyéb Kéler darabokkal együtt – megszólal a műsorban. Debrecen kultúrtörténete elsősorban nagyszerű költőkkel, írókkal és tudósokkal büszkélkedhet, ezért különös figyelmet és megbecsülést érdemelne Kéler Béla életműve. A december végi hangversenynek remélhetően nemcsak azt sikerül bebizonyítania, hogy Kéler tehetséges, jól képzett muzsikus volt, hanem azt is, hogy legjobb műveinek vissza kellene kerülnie a hangversenyéletbe. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy lemondhatnánk erről az önmagát magyarnak valló, európai pályát befutó zeneszerzőről. A Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar Kéler-projektje a következő évben várhatóan tovább folytatódik majd egy-egy Bártfán és Bártfafürdőn (Szlovákia) rendezendő hangversennyel, illetve egy – a debreceni vonatkozású műveket tartalmazó – CD felvétel elkészítésével.

További információk Kéler Béláról: http://belakeler.eu

Balogh József, a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar karnagya