Mesterem, Kodály

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A jubileumi Kodály év vége felé közeledve próbálom számba venni az eseményeket, elõadásaimat, koncertjeinket, amelyek igyekeztek ráirányítani a figyelmet a Mester mindannyiunkat gazdagító életmûvére. Emlékeimben kutatva keresem az érzelmi kötõdéseim tetten érhetõ korábbi legfontosabb alkalmait. A Zeneakadémián mi voltunk az az évfolyam, akiknek tanulmányai egybeestek Kodály életének utolsó öt esztendejével. Ma is meghatódva gondolok a megtiszteltetésre, hogy a Mester eljött a diplomahangversenyemre 1966. december 6-án. Bár igyekeztem leplezni, szorongással vegyes lelkesültséggel dirigáltam a nem sokkal korábban komponált Óda a muzsikához címû vegyeskarát. Néhány hónappal késõbb a Farkasréti temetõben a búcsúztatáson az akadémiai nagy vegyeskarral énekeltünk; Vásárhelyi Zoltán mágikus erõvel vezényelte a Székely keserves-t. Ugyancsak felejthetetlen volt Szabolcsi Bencének a ravatal mellett elmondott történelmi perspektívájú méltatása. Mesterem, Kodály bővebben…